Az állatok az életedben a családod tagjai? Én tudom, hogy az enyémek igen. Természetesen van emberi családom és csodálatos barátaim. De az állataim az állandóságaim is egyben. Számíthatok az örömükre, amikor hazaérek (és sokszor akkor is, amikor csak belépek a szobába.) Ha énekelni támad kedvem, tudom, hogy az egyik papagájom feltétlenül csatlakozik hozzám, és ha úgy döntök, hogy fütyülök, garantáltan még két papagájom is részt vesz benne.

Ha a házban szaladgálok, a röpképes papagájok követnek, ha pedig az ágyban kuporogva nézek tévét, a régóta meglévő, huszonhárom éves kék homlokú amazon papagájtársam ragaszkodik ahhoz, hogy a szempilláimat és a szemöldökömet szőrtelenítse, ami leírhatatlanul nagy öröm és a maga módján pihentető érzés. És persze mindig számíthatok a kutyámra, hogy odabújik mellém, ha rosszul érzem magam. Nem tudom elképzelni az életet a társaságuk nélkül.

Rengeteg olyan információ van, amely figyelmezteti az embereket a papagáj otthon tartásával járó felelősségre és a lehetséges viselkedési problémákra. És ezzel természetesen egyetértek. Papagájt vagy bármilyen állatot csak akkor veszünk, ha előtte utánanéztünk az előnyöknek és hátrányoknak és a saját helyzetünk felmérése is megtörtént. Én a felelős állattartás híve vagyok.